A műanyagokról, újrahasznosításról, nyersanyagokról és modern technológiákról szerzett globális tudás

Új uniós szabályozások a kémiai újrahasznosításról – 2025. július

2025. július az európai műanyagpolitika történetének egyik legfontosabb mérföldkövévé vált. Az Európai Bizottság közzétette az első teljesen strukturált végrehajtási jogi aktust, amely a kémiai újrahasznosítást szabályozza – egy olyan dokumentumot, amelyre az iparág évek óta várt.

Ez a döntés rendkívül jelentős, mivel az EU először határozza meg egyértelműen:

  • hogyan kell kiszámítani a kémiailag újrahasznosított tartalom arányát,

  • hogyan kell a technológiákat hitelesíteni,

  • mi minősül anyagában történő hasznosításnak,

  • milyen kötelezettségek terhelik a gyártókat és az üzemeltetőket.

Eddig sok vállalat értelmezési bizonytalanságok között működött, és a kémiai eljárásokat olyan területként kezelték, amelynek nem volt egységes szabályozási kerete.
Az új szabályozás alapjaiban változtatja meg ezt a helyzetet, és a gyakorlatban megnyitja az utat a kémiai újrahasznosítás ipari léptékű megvalósítása előtt.


1. A tömegmérleg mint kötelező standard

A jogszabály központi eleme a tömegmérleg hivatalos elfogadása, mint a kémiailag újrahasznosított tartalom termékekhez történő hozzárendelésének könyvelési módszere.

A rendelet meghatározza:

  • hogyan kell az újrahasznosított tartalmat hozzárendelni egy adott terméktételhez,

  • a hulladékalapú és primer alapanyagok könyvelésének szabályai,

  • az anyagáramok minden szakaszban történő nyomon követésének követelménye.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak átlátható és auditálható könyvelési rendszereket kell bevezetniük, mivel az újrahasznosított tartalom arányának igazolása ezekhez a rendszerekhez kötött.

Ez alapvető változást jelent – különösen a petrolkémiai és vegyipari gyártók számára, akik a kémiai újrahasznosításból származó olajok együttes feldolgozását tervezik.


2. Az „üzemanyag-felhasználás kizárva” szabály – a határvonal az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás között

Az új szabályok pontosan megkülönböztetik a anyagában történő újrahasznosítást az energetikai hasznosítástól.

Egyetlen olyan termék sem számítható újrahasznosításnak, amelyet tüzelőanyagként égetnek el.

Ez különösen vonatkozik a következőkre:

  • technológiai gázok,

  • az egységen belül elégetett könnyű frakciók,

  • melléktermékek, amelyek nem térnek vissza az anyagkörforgásba.

A vállalatoknak mostantól részletesen dokumentálniuk kell, hogy mely kimenetek térnek vissza az anyagkörforgásba, és melyeket használnak fel pusztán energiaforrásként.


3. Kötelező külső auditok a kémiai újrahasznosító üzemek számára

A végrehajtási jogszabály bevezeti a rendszeres, független ellenőrzés követelményét a kémiai újrahasznosítási eljárásokra vonatkozóan.

Az auditok kiterjednek:

  • a tömeg-mérleg rendszer megfelelősége a szabályozási előírásokkal,

  • anyagáramlások ellenőrzése,

  • alapanyag-besorolási eljárások,

  • újrahasznosított-tartalom allokációs módszertan,

  • a dokumentáció teljessége.

Ez jelentős változást jelent a pirolízis-, depolimerizációs és hidrotermális eljárások üzemeltetői számára – az auditok a működés állandó részévé válnak.


4. A kémiailag újrahasznosított tartalom termékekhez történő allokációjának szabályai

A dokumentum egységes szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy mikor ismerhető el hivatalosan egy termék kémiailag újrahasznosított tartalommal rendelkezőként.

A rendelet előírja:

  • a hulladékalapú és szűz alapanyag arányának pontos elszámolása,

  • az újrahasznosított tartalom allokációja jóváhagyott képletek szerint,

  • az alapanyag-típusok közötti különbségek figyelembevétele,

  • részletes bizonyíték a folyamatkövetelményeknek való megfelelés igazolására.

Számos vállalat számára ez megköveteli a belső eljárások frissítését, valamint a teljes összhang biztosítását a termelési, laboratóriumi és megfelelőségi osztályok között.


5. A szabályozási hatály kiterjesztése – további ágazatok 2030-ig

A 2025. júliusi jogszabály elsősorban a csomagolási áramokra összpontosít, de az EU egyértelműen kijelenti, hogy hasonló kötelezettségek fokozatosan kiterjednek a következőkre is:

  • textilipar,

  • elektronika,

  • autóipar,

  • ipari csomagolás,

  • nagy tisztaságú anyagokat igénylő ágazatok.

Ez azt jelenti, hogy a következő években a kémiai újrahasznosítás a szabályozási kötelezettségek részévé válik több iparágban.


Mit jelent ez a vegyipari és hulladékgazdálkodási vállalatok számára?

Az új szabályozások előírják:

  • alapanyag-minőség precíz menedzsmentje,

  • termékparaméterek szabványosítása,

  • tömegmérleg-nyilvántartási rendszerek bevezetése,

  • megfelelőségi csapatok képzése,

  • felkészültség anyagauditokra és ellenőrzésekre.

Ugyanakkor ez egy lehetőség is: azok a vállalatok, amelyek korán alkalmazkodnak, versenyelőnyre tesznek szert.


Hogyan támogatja a Rolbatch a vállalatokat az új követelmények teljesítésében

A Rolbatch tizennégy nyelven kínál online képzéseket, valamint stratégiai és műszaki jelentéseket készít egyedi ügyfelek számára.

Az együttműködés terjedelme magában foglalhatja:

  • a szabályozási következmények megértése,

  • a jogszabályok üzemeltetésre gyakorolt hatásának elemzése,

  • alapanyag-áramok megfelelőségének értékelése,

  • csapatok felkészítése auditokra,

  • tömegmérleg-modellek tervezése egy adott szervezet számára.

A cél gyakorlati, alkalmazható tudás biztosítása, amely összhangban áll a vállalat fejlesztési stratégiájával.


Lásd még:

👉 ÚJRAHASZNOSÍTÁS & FENNTARTHATÓSÁG
További cikkek: „kémiai újrahasznosítás”https://www.rolbatch.eu/blogs/rolbatch-academy-online-trainings/tagged/chemical-recycling-challenges

👉 ÜZLETI ÖTLETEK:
A tengerek és óceánok védelme olajszennyezésektől
https://www.rolbatch.eu/pages/business-idea


Tudjon meg többet – Iratkozzon fel a blogomra – Dr. Magdalena Laabs kiemelt szakterületei a Rolbatch Akadémia (Rolbatch Academy) oldalán

Technológiai témák (1–10)

  1. A hulladékban található szennyeződések hatása a kémiai újrahasznosításból származó olaj összetételére és tulajdonságaira

  2. Fémek, klór, kén és oxigén a pirolízisolajban – elfogadható tisztasági szintek petrolkémiai alkalmazásokhoz

  3. A pirolízisolaj stabilizálása a krakkolóba történő betáplálás előtt – miért elengedhetetlen

  4. Hidrotermális cseppfolyósítás (HTL) vs. pirolízis – tisztaság és termékjellemzők összehasonlítása

  5. Alapanyag-variabilitás vs. desztillációs profilok – hogyan befolyásolja a hulladék az olaj tulajdonságait

  6. A kémiai újrahasznosítás legértékesebb frakciói a finomítók és olefingyártók számára

  7. A kémiai újrahasznosításból származó olajok osztályozása – kulcsfontosságú laboratóriumi paraméterek

  8. A pirolízisolaj desztillációja – technikai korlátok és folyamati kihívások

  9. GC-MS analízis az olaj repolimerizációra való alkalmasságának értékelésében

  10. Hogyan javítható a pirolízisolaj minősége – a megfelelő alapanyag-előkészítés jelentősége


Stratégiai és üzleti témák (11–18)

  1. Új üzleti modellek a kémiai újrahasznosításban – várható piaci struktúra 2030-ban

  2. A vegyipari vállalatok szerepe a kémiai újrahasznosítás értékláncának átalakításában

  3. A kémiai újrahasznosítás költségstruktúrája – hol keletkeznek költségek és hogyan lehet azokat kontrollálni

  4. Mit kell tudniuk a vezetőknek, mielőtt belépnek a kémiai újrahasznosításba

  5. Pirolízis-projektek kockázatai – hogyan lehet azonosítani és mérsékelni azokat időben

  6. Petrokémiai átvevők követelményei – hogyan befolyásolják az üzemtervezést

  7. Hogyan változtatja meg a kémiai újrahasznosítás a hulladék, mint alapanyag megítélését

  8. A kémiai újrahasznosítás jövedelmezősége – a siker kulcsfontosságú tényezői


Szabályozási témák (19–24)

  1. Uniós szabályozás 2025 után vs. folyékony frakciók minősége – amit az iparágnak tudnia kell

  2. Hogyan definiálja az EU az anyagában történő újrahasznosítást a kémiai folyamatokban

  3. Tömegmérleg a gyakorlatban – gyakori hibák és azok elkerülése

  4. Auditkövetelmények a kémiai újrahasznosításból származó olajokra – hogyan kell felkészülni

  5. A termékstabilitás támogatása kémiai adalékanyagokkal – szabályozási nézőpontból

  6. A kémiai újrahasznosításból származó olajokra vonatkozó közelgő uniós iránymutatások 2026 után


Gyakorlati témák (25–30)

  1. Miért térhet el jelentősen a pirolízisolaj látszólag hasonló alapanyagokból

  2. Hogyan kell előkészíteni az alapanyagot a korrózió és a katalizátor-terhelés csökkentése érdekében a kémiai folyamatokban

  3. Az olaj paraméterei, amelyek meghatározzák piaci értékét – mit helyeznek előtérbe a vevők

  4. A termékstabilitás a kémiai újrahasznosításban – hogyan biztosíthatják ezt a vállalatok

  5. Hogyan csökkenthető a termékvariabilitás a pilot üzemekben

  6. A reciklálási frakciók paramétereit javító kémiai adalékanyagok (antioxidánsok, inhibitorok, stabilizátorok)

Szólj hozzá